Az amszterdami napilapban, a De Volkskrant-ban olvastam:
„Fiatalok egyre hevesebben vitatkoztak az amszterdami metró egy kocsijában. Már-már ölre mentek, amikor egyikük felkiáltott: "Mindannyian zsidók vagyunk, csak nem fogunk verekedni!" Ezzel helyreállt a béke.”
Hogy ez így megtörtént-e, nem tudom, de megtörténhetett így. Pedig roppant kicsi annak az valószínüsége, hogy a veszekedő fiatalok között akár egy is zsidó volt. 'Ajax zsidók' voltak, akik közül egyesek Dávid csillagot tetováltatnak valamelyik testrészükre, nyakukban Dávid csillag fityeg, meccseken izraeli zászlót lobogtatnak. Az Ajax meccseken sok ezer szurkoló kórusban kiabálja: „Joden” (=zsidók). E szurkolók magukat zsidóknak nevezik, és a játékosokat is annak tartják. A zsidóság, a közel-keleti helyzet nem érdekeli őket. Ők és a játékosok 'Ajax zsidók'. Az ellenfél szurkolói antiszemita kórusokkal, jelekkel válaszolnak. „Megyünk zsidókat ölni”, kiabálják útközben a stadionba, „Hamas, Hamas, Joden aan het gas” (Hamas, Hamas, zsidókat a gázra) kiabálják. Máskor gázt utánozva, sziszegnek. E mögött szó szerint vett antiszemitizmus nincs, mert ők is csak az Ajax zsidókra gondolnak. Zsidó körök nyomására az Ajax vezetősége már többször kérte a szurkolókat, ne ’zsidózzanak’, mert az igazi zsidó szurkolókat és minden jóérzésű szurkolót nagyon zavarnak az ellenfél szurkolóinak antiszemita reakciói. A szurkolók hajthatatlanok. Amikor 1995-ben az Ajax Budapesten, a Fradi ellen játszott, ismerve a Fradi szurkolók hozzáállását, az Ajax szurkolók csak azzal a feltétellel kísérhették el a csapatot, hogy pesti tartózkodásuk alatt sem szóban sem jelképekkel nem zsidóznak. Ezt be is tartották. Több olyan esetről, amikor az Ajax szurkolóknak meg lett volna tiltva, hogy ’zsidók’ legyenek, nem tudok.

Valóban zsidó csapat az Ajax?

A második világháború előtt Amszterdam lakósságának 10%-a zsidó volt. A zsidó lakósság e nagy aránya miatt Amszterdamot zsidó városnak tartották. Dél Amszterdamban laktak a jobb módú zsidók; focicsapatuk a Blauw Wit volt. A belvárosban és Kelet Amszterdamban a kevésbé jómódúak éltek. Az ő csapatuk, a Kelet Amszterdamban játszó Ajax volt. Az ellenfél szurkolói útjukat az Ajax Stadion felé, a Weesperstraat-i (Weesper utcai) zsidó piacnál kezdték, és útban stadionunk felé sok kis zsidó bolt mellett mentek el. Sokan úgy is mondták, hogy „megyünk a zsidókhoz”. Az Ajax szurkolók között, a stadion helyéből adódóan, sok zsidó volt, és a vasárnapi meccsek szünetében sok zsidó fiatal árult édességet. A fizető tagok között viszont nem volt nagyobb a zsidók aránya, mint a többi amszterdami klubnál. Hollandiában a vészkorszak 5 évig tartott. Ezt kevés zsidó élte túl. Kelet-Amszterdam zsidó negyede is kiürült. Az Ajax100-ik születésnapjára kiadott könyv arról számolt be, hogy a vészkorszaknak a klub egyetlen tagja sem lett áldozata. Persze ez azért is volt, mert az Ajax, amint törvény tiltotta zsidók sportegyesületbeli tagságát és stadion látogatását, minden zsidó tagját kizárta, és a stadionba sem engedte be. Ezt másképp is lehetett volna csinálni. A rotterdami zsidók kedvenc csapata, a Sparta ebben az időben az egyik tribün felső soraiba nem adott el jegyeket, hogy a tribün mögötti magas házból azok is láthassák meccseiket, akiknek nem szabadott a stadionba menniük.
Más hangok is voltak. Az Ajax elnöksége az 1941-42-es beszámolóban ezt írta:
"A nagy világesemény hatását érezzük és félünk, hogy még sok tagunkat elviszik. Olyanok is eltűntek,akik több mint 35 éve hü tagjai voltak klubunknak, és akikről azóta semmit nem tudunk. Olyan időket élünk, amikor senki meg nem mondhatja látjuk e még valaha is őket." Más klubról nem tudott, hogy ilyen jellegű nyilatkozatot tett volna.
Ma a zsidó szurkolók aránya elenyésző, hiszen egész Hollandiában is már csak kb. 20.000 zsidó él. De Amszterdamban ma is sok minden utal a város és a zsidóság kapcsolatára. Az Anne Frank ház, a Portugál zsinagóga, a deportálások elleni általános sztrájkra emlékeztető Dokkmunkás szobor, különböző koncentrációs táborok emlékművei, emléktáblák stb. Amszterdam utolsó 6 polgármesteréből 4 zsidó volt. Az amszterdami Ajax fontos emberei között is voltak zsidók. A 70-es évek legendás elnöke, Jaap van Praag zsidó volt, és fia, a későbbi elnök Michael van Praag is annak tekinthető, bár formálisan nem az, mert anyja nem volt zsidó. Uri Coronel évtizedeken keresztül töltött be vezető funkciókat a klubnál; 2008-2011 között elnökünk volt. A 70-es évek sikercsapata nem állt volna össze, ha a dúsgazdag zsidó mecénás Maurits Caransa nem segített volna a holland átlagnál nagyobb fizetésekhez, és drága játékosok leigazolásához. De egyikük sem, mint zsidó töltött be fontos szerepet a klubnál. Inkább úgy mondhatnánk, hogy amszterdamiak voltak és történetesen zsidók. Amióta Coronel, a Cruijff forradalom egyik áldozataként lemondott, tudtommal semmilyen vezető pozícióban nincs zsidó a klubnál.

Zsidó játékosa, történelme 105 éve alatt alig volt az Ajaxnak. A második világháború előtti időkből 2-3-ról tudunk. A 105 év legismertebbje a 70-es évek nagyszerű jobbszélsője Sjaak Swart, Mr. Ajax volt. 18 évesen játszott először első csapatunkban, 35 évesen utoljára. Összesen 596-szor játszott mezünkben hivatalos meccsen. Az utolsó zsidó játékos az első csapatban Daniel de Ridder volt, 2005-ben.

Első éveinkben semmi közünk nem volt a zsidósághoz. Ez megváltozott, amikor 1907-ben a Watergraafsmeer-re költöztünk. Az  ellenfél szurkolói azért kezdték az Ajax-ot zsidó csapatnak hívni, mert stadionja zsidó negyed közelében volt, nézőterén sok zsidó volt, és Amszterdamot eleve zsidó városnak tartották. De ebben kezdetben semmi zsidó ellenesség nem volt.  A 70-es évek végéig sem az Ajax szurkolók, sem az ellenfelek szurkolói nem vitték túlzásba a 'zsidózást'. Pedig ekkor zsidó elnökünk és mecénásunk volt, zsidó vezetöink, játékosaink voltak. 1980-ban kellett először fellépni szurkolók antiszemita megnyilvánulásai ellen. Az 1982-es Ajax - Utrecht meccsre menő szurkolók között voltak, akik horogkeresztes zászlót vittek, "halál a zsidókra" felirattal. 2 srácot letartóztattak emiatt. A Feyenoord kemény magja hamar átvette az utrechti rigmusokat, és azokat újakkal egészítette ki. Sok Ajax szurkoló reakcióként  elkezdte magát (Ajax) zsidónak hívni, mint fentebb írtam, akkor amikor a klubban már nem voltak zsidók. A holland nyelvben 'geuzennaam'-nak (ejtsd chözen-nám) nevezik azt a nevet (naam), melyet  egy csoport büszkén elfogad, bár azt eredetileg számukra gúnynévnek szánták. Magyar megfelelőt e szóra nem tudok. Angolul "reappropriation". Az Ajax szurkolók 'geuzen'- neve zsidók, a PSV szurkolóié 'boeren' (=parasztok), az FC Twente játékosai és szurkolói 'tukker'-ek (Twente tájegység gúnyneve), a De Graafschap-osok a 'superboer'-ok (szuperparasztok) stb. Egy biztos, azok között, akik az Ajax meccseken kórusban kiabálják: „Joden”, azaz zsidók, felesleges lenne zsidókat keresni. Ha vannak is a stadionban zsidók, ők biztos nem kiabálják magukról, hogy "zsidók". Ez a „Joden” a játékosoknak is szól, akik között mint írtam, ritkán van zsidó. Viszont az Ajaxban rendszeresen vannak más vallású játékosok. Nem hallottam arról, hogy mohamedánjainkat, (Winter, Trabelsi, Boukhari, Aissati, El Hamdaoui) vagy a bigott keresztény Enoh-t zavarta-e, hogy a szurkolók ’lezsidózták’ őket.

1999-ben, az Ajax az Arénában, először játszott hivatalos meccset izraeli csapat, a Hapoel Haifa ellen. A második félidőben a „Joden” kórus, már a jobban játszó hajfai ellenfélnek szólt. Tudtommal ez az egyetlen eset, amikor a "Joden" valóban zsidókhoz szólt. (Bár a Hapoel-ben játszottak arabok és külföldiek is.)

Néhány példa arra, hogy egyesek számára mennyire nem egyszerű az Ajax - zsidó kérdés.

Amikor Aron Winter, az 1992-ben UEFA kupát nyert Ajax játékosa (84-szeres válogatott) 1992-ben leigazolt az antiszemita szurkolóiról ismert Lazio Roma-hoz, Roma utcáin feliratok jelentek meg a „zsidó” Winter ellen. Akik e szövegek mögött álltak, biztosak voltak benne, hogy valaki, akit Aron Winter-nek hívnak, és a zsidó Ajaxból jött, csak zsidó lehet. Az, hogy Winter Suriname-ban született, és mohamedán vallású, fel sem merült bennük.

A másik példa arra jellemző, hogy a szurkolók nem mindig tudják, hogy az Ajax és a zsidó nem szinonimák. Egy ortodox rabbi mesélte, hogy Rotterdam utcáin sokszor utána kiabálnak: „Ajax”.

Az Ajax vezetői, történetírói tagadják, hogy az egyesületnek bármilyen zsidó jellege, gyökere lenne, és formálisan igazuk is van. Nem zsidók alapították, és az, hogy sok zsidó azonosult vele, szinte kizárólag a stadion helyének következménye.
Hollandián kívül az Ajax-ot általában zsidó csapatnak tartják. Sokan Hollandiában is, különösen ellenfeleink szurkolói, akik közül van, aki nem is tudja, hogy a zsidó és az Ajax különböző fogalmak. Talán azt sem mindegyikük tudja, hogy zsidókkal kapcsolatban a gázra való hivatkozás, sokakat mire emlékeztet. A legtöbb hollandiai zsidó nekünk szurkol. Szurkolóink büszkén vallják magukat 'zsidóknak'. Kit érdekel, hogy kik és milyen céllal alapították a klubot!? Ha a zsidó szervezetek kérésének engedve szurkolóink abbahagynák magukat zsidónak nevezni, attól még ellenfeleink szurkolói számára zsidók maradnánk. Az ő klubjuknak, szurkolói egyesületének kell lépéseket tenniük, hogy megszűnjenek az antiszemita rigmusok. Ma már a rendezők eltávolítják a stadionokból az ilyen rigmusokat kiabálókat, és a bíróknak is ilyenkor félbe kell(ene) szakítaniuk a meccset. Szerintem a stadion felé tartók rigmusai ellen is lehetne valamit csinálni. Hiszen, ha ilyen rigmusok egy neonáci tüntetésen hangzanának el, biztos közbelépne a rendőrség.

Azt hiszem, az írásom elején feltett kérdésre, az a válasz, hogy aki az Ajax-ot zsidó csapatnak tartja, igaza van, aki nem annak tartja, annak is.