Magyar vonatkozások az Ajax több, mint 100 évében

Gondoltam, magyar-ajkú Ajak-szurkolókat kell, hogy érdekeljen e téma. Sajnos elég kevés magyar vonatkozást tudtam kibányászni. Ha valakit kihagytam, aki észrevette, jelezze!

Két edzőt és két játékost találtam.

Miután 1940-ben a németek megszállták Hollandiát, letartóztatták, majd deportálták angol edzőnket, Jack Reynolds-ot, így gyorsan új edzőt kellett találnunk, hiszen már folyt a bajnokság. Egy másik amszterdami klubnál már dolgozó Halpern Vilmos lett az. Klubja megengedte neki, hogy nálunk is dolgozzon. Sokat nem találtam róla. 7-szeres válogatott jobbszélső volt a Hungaria játékosaként. Mellette szólt, hogy már több holland csapatot edzett, így ismerte a holland focit. Befejezte velünk az 1940-41-es idényt, majd tovább állt.

Kovács István Temesváron magyarként született, de hozzánk román útlevéllel, mint Stefan Kovács jött 1971-ben. Rinus Michels, miután megnyerte az 1970-71-es BEK-et (Bajnokcsapatok Európa Kupája) a Barcelónához ment. Kovács lett az utódja. Michels kemény kézzel formálta az Ajax-ot kora legjobb csapatává. Utána a sokkal enyhébb, barátságosabb Kovács felüdülést jelentett a játékosok számára, és talán épp erre volt szükségük ahhoz, hogy továbbra is sikeresek legyenek. Vezetésével kétszer nyertük meg BEK-et, egyszer a világkupát, kétszer voltunk bajnokok, egyszer nyertünk holland kupát és egyszer európai szuperkupát. Ezzel a holland klubfoci történetének legsikeresebb edzője volt. 2 év után elment. Az edzésekre mindig biciklin érkezett; autója nem is volt. Búcsú-ajándékként a keret játékosaitól egy Renault 15TL-t kapott. Ez akkor nagyon komoly ajándéknak számíthatott.

Első magyar játékosunk Varga Zoltán volt. Harmadik BEK győzelmünk után a Barcelonába távozott Cruijff utódjának hoztuk. Megkapta a szabaddá vált 14-es mezt, de nem tudta Cruijff-ot pótolni. 12 meccsen 2 gólt szerzett, melyek egyikét a bajnokság legszebbjének választották. Sok egykori játékostársa még most is nagyon pozitív képességeivel kapcsolatban, de amellett, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött, nem akármilyen reményeket, nem is tudott beilleszkedni a csapatba. Olyat is olvastam, hogy a fél év alatt, amit nálunk töltött, nem szólalt meg az öltözőben. Ez biztos túlzás, de talán jellemző rá. Pár hónapja beindult egy honlap, kentudezenog.nl (emlékszel még rá?), ahol igazságtalanul feledésbe ment játékosokra, foci eseményekre hívják fel a figyelmet. Megkérték David Endt-et, hogy írjon cikket egy ilyen játékosról. Endt nálunk volt ifi, de az első csapatnak csak a kispadjáig jutott. 1997 óta team-manager, a keret  nem foci életének felelőse. Varga Zoliról írt cikket, csodálatos technikájáról, játékintelligenciájáról. Talán, ha egy évvel korábban jön, ma, mint legendás játékosunkról beszélnénk róla, írja.

A 70-es évek végén szerettük volna leigazolni Bálint Lászlót, a Fradi 76-szoros válogatott hátvédjét, de, ha jól tudom, nem sikerült munkavállalási engedélyt szereznünk számára.

1989 tavaszán komolyan megsérült Stefan Petterson, és a nyáron pótlást kerestünk számára. Fischer Pál, a Fradi csatára lett az. A munkavállalási engedély számára sem ment simán, de végül a 89/90-es bajnokság kezdetére rendelkezésre állt. 15 meccsen 7 gólt szerzett és 7 gólpassza volt, azaz nem okozott csalódást. 1989 decemberében visszatért Petterson, és Fischer visszament a Fradiba.

Az Ajax magyarjai között meg kell említeni az erőnléti edzőt, Jámbor Lászlót is. Ő volt a leghosszabb ideig nálunk. Kb. Fischerrel együtt érkezett 1989 nyarán, és 2003 nyaráig maradt. A 90-es évek sikereiben neki is komoly szerepe volt. Sok szenvedést okozott a játékosoknak, de ez volt a feladata. Jó szakembernek tartották. Miután tőlünk elment, rövid ideig az AS Monaco-nál volt, azóta különböző török csapatoknál dolgozik.

Az Ajax első nemzetközi meccsét Budapesten játszotta, 1912 június 2-án az MTK ellen. 5:1-re kikaptunk. Sok sikert magyar csapatok ellen később sem értünk el.
1957-58-ban játszottunk először az Európa Kupában. Az első fordulóban kivertük az NDK-s Wismut-ot, majd az akkor Európa jobbjai közé tartozó Vasas ellen játszottunk. Amszterdamban 2:2 volt, majd Pesten 4:0-ra kikaptunk.
1961 novemberében a KEK-ben (Kupagyőztesek Európa Kupája) az Újpesti Dózsa ellen otthon 2:1-re nyertünk, majd Újpesten 3:1-re kikaptunk.
1962 őszén az Intertotó selejtezőiben a Tatabányától kétszer kikaptunk 2:1-re, és csoport másodikként kiestünk.
1978 őszén, az UEFA kupa 3-ik fordulójában Kispesten 4:1-re kikaptunk Honvédtől. A hazai 2:0 nem volt elég a továbbjutáshoz. Simon Tahamata, egyik akkori csillagunk még 2005-ben is pályafutása egyik mélypontjaként emlékezett a pesti meccsre. Feladata lett volna a Honvéd játékmesterének, Pintérnek a kikapcsolása. Pintér volt azon a meccsen a mezőny legjobbja.
Eddigi utolsó magyar csapat elleni meccsünk végre sikeres volt, bár nem ettől lett e meccs felejthetetlen. 1995 szeptember 27-én játszott a BL győztes Ajax az Üllői úton a Fradi ellen. A Fradi szurkolók kemény magja egy csoportjának rossz híre eljutott Amszterdamig. Hogy ne provokáljuk őket, az Ajax vezetősége kérte szurkolóinkat, hogy semmi a zsidóságra emlékeztetető dolgot (zászlót stb.) ne vigyenek magukkal. Azt nem tudták megakadályozni, hogy e 'szurkolók' sötétbőrű játékosainkat majom hangokkal 'köszöntsék'. Pedig büszkének kellett volna lenniük, hogy stadionjukat olyanok tisztelték meg, mint Seedorf, Davids, Finidi, Kluivert, Kanu stb. 5:1-re nyertünk. A Fradi vezetői mintha nem értették volna, miért voltunk annyira felháborodva, hiszen a szurkolók többségével nem volt baj. A visszavágóra nem engedtünk be Fradi szurkolókat, amivel persze nagyrészt tisztességes szurkolókat sújtottunk, hiszen biztos, azok voltak többségben. De érthető, hogy példát akartunk statuálni. Számomra e pesti meccs más okból is felejthetetlen. Pesti barátaim által szereztem két jegyet, és egy amszterdami kollégám autójával mentünk a meccsre. Passaunál  majdnem véget ért az út. 5 órán keresztül dolgoztak az autón, amíg tovább tudtunk menni. A második félidőt, (azaz 0:0-tól) egy Győr közeli étteremben láttuk. Az ott szurkoló Fradi szurkolók a 67-ik percig, amíg 1:1 volt, bíztak a sikerben. De sportszerűek voltak, és a meccs végén gratuláltak nekünk, elismerve, hogy nem akármilyen csapatot láttak. Az amszterdami meccset 4:0-ra nyertük. Bár nincs magyar vonatkozása, de ezzel fejezem be. Két héttel e meccs előtt játszottuk talán minden idők legjobb Ajax meccsét. Real Madrid - Ajax 0:2, mely után a Real szurkolók megtapsolták fiainkat.